Anne Parr

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Anne Parr
Egyes vélemények szerint Anne Parrt ábrázoló rajz (Ifjabb Hans Holbein, 1532 körül)
Született	1515. június 15. London
Elhunyt	1552. február 20. (36 évesen) Baynard's Castle
Állampolgársága	angol
Házastársa	William Herbert (1538–)[1][2]
Gyermekei	Henry Herbert, 2nd Earl of Pembroke Sir Edward Herbert Lady Anne Herbert
Szülei	Maud Green Sir Thomas Parr
Foglalkozása	udvarhölgy
Sírhelye	Szent Pál-székesegyház
Sablon Wikidata Segítség

Anne Parr (London, 1515. június 15. – London, 1552. február 20.)

Parr Katalin angol királyné húga. Sir Thomas Parr és Maud Green negyedik gyermeke és második leánya.

A szülők 1508-ban házasodtak össze.

• Apai nagyszülei: William Parr (Kendal 1. bárója) és Elizabeth FitzHugh bárónő (III. Eduárd angol király egyik leszármazottja)
• Anyai nagyszülei: Sir Thomas Green (Greens Norton 7. lordja) és Lady Joan Fogge arisztokrata hölgy

Testvérei:

• Egy ismeretlen nevű fiúgyermek (1509 körül), de ő csak pár hétig élt, s valószínű, hogy egy gyermekbetegség vitte el
• Katalin (1512 körül - 1548. szeptember 5.), c hatodik felesége, az uralkodó halála után pedig hozzáment a néhai Jane Seymour királyné fivéréhez, Sir Thomas Seymourhoz, akitől egy leánya született, Mary, ám Katalin hat nappal a szülés után elhunyt, gyermekágyi láz következtében
• Vilmos (1513. augusztus 14 - 1571. október 28.), Northampton 1. márkija, aki háromszor nősült (1527-ben, 1548-ban és 1571-ben), ám egyik feleségétől (1. Lady Anne Bourchier 2. Elisabeth Brooke bárónő 3. Helena Snakenborg svéd nemeskisasszony) sem született örököse
• Egy ismeretlen nemű halvaszületett gyermek (1517-ben)

Anna édesanyja, Maud 17 évesen, 1509 nyarán, már férjezett asszonyként lett az újdonsült angol királyné, Aragóniai Katalin udvarhölgye, aki szerette magát művelt és illedelmes lányokkal körülvenni. Maud és a királyné az évek folyamán bizalmas, jó barátságot kötött egymással. Maud igen nagy figyelmet fordított gyermekei taníttatására. Anna és nővére, Katalin, más nemesi családok leányaival együtt a királyi udvar iskolájában kaphattak oktatást. Olyan tantárgyakat sajátíthattak el, mint például a francia, a latin, a teológia és a filozófia. Tanítójuk ugyanaz a kiváló spanyol, humanista tudós, Vives volt, mint a királyné leányának, Tudor Mária hercegnőnek. Maud már hamarabb, otthon megtanította írni és olvasni a gyermekeit. Maud Sir Thomas More házitanítói elveit vallotta saját gyermekei esetében is, ugyanis otthonukban a férfi az ő gyermekeit együtt oktatta, nem pedig külön a lányait és a fiát. Katalin, Vilmos és Anna is együtt tanultak, egészen addig, míg Vilmos 1525-ben át nem költözött Richmond és Somerset 1. hercegének udvartartásába. (Richmond hercege, vagyis Henry FitzRoy volt VIII. Henrik törvénytelen fia, aki Elizabeth Blount udvarhölgytől született 1519-ben.)

Anna csupán kétéves volt, mikor apját csupán 34 esztendősen elvitte egy betegség. 1528-ban a 13 éves Annát édesanyja beajánlotta a királyi udvarhoz, s anyjához hasonlóan ő is Aragóniai Katalin, 1533-tól kezdve pedig Boleyn Anna udvarhölgye lett. Boleyn Anna nyomán névrokona, Parr Anna is a protestáns vallás mellett kötelezte el magát. 1536-tól másfél éven át volt a köztudottan katolikus vallású Jane Seymour udvarhölgye, 1540-ben viszont örömmel vette, hogy ismét egy protestáns hitű királyné, Kleve-i Anna udvarhölgyeként szolgálhatott. Miután VIII. Henrik még abban az évben elvált Annától, 19 nap múlva a király újból egy katolikus nőt vett feleségül, Howard Katalin személyében. Parr Anna édesanyja, a mindössze 25 évesen megözvegyült Maud nem ment többé férjhez, s 1531. december 1-jén elhunyt. Ezek után Anna 1538 februárjában hozzáment a nála körülbelül 14 évvel idősebb William Herberthez, Pembroke 1. grófjához, akinek három gyermeket szült házasságuk 24 éve során.

• Henrik (1539-1601. január 19.), Pembroke 2. grófja, ő háromszor nősült, első felesége Lady Catherine Grey lett 1553. május 25-én, ám azt a frigyet 1554-ben érvénytelenítették, utána Henrik nőül vette Catherine Talbot grófnőt, ám az asszony 1575-ben, gyermektelenül halt meg, így a férfi 1577 áprilisában harmadjára is oltár elé állt, ezúttal a 15 esztendős Mary Sidney arisztokrata hölggyel, aki négy gyermekkel (Vilmos, Fülöp, Katalin és Anna) ajándékozta meg őt házasságuk 23 éve alatt
• Eduárd (1547-1595), ő nőül vette Mary Stanley-t, aki gyermekeket szült neki, köztük William Herbert-et, Powis 1. báróját
• Anna (1550-1592), ő hozzáment Francis Talbot-hoz, Shrewsbury 7. grófjához, ám nem ismert, hogy született volna gyermek ebből a frigyből

Anna 1543-tól kezdve nővére, Parr Katalin királyné mellett szolgált mint annak főudvarhölgye. Mivel idősebb korában VIII. Henrik már mindenhol ellenséget látott maga körül, kis híján perbe fogta hatodik feleségét is, mivel a királyné rosszakarói megsúgták a királynak, hogy az asszony titokban a protestáns hitet követi. Ekkor nővérével együtt Anna is nagyon megrémült, hogy Henrik esetleg kivégezteti őket eretnekség vádjával, s ezért óvatosságra intette Katalint, aki ezután már nagyon vigyázott arra, hogy mit mond, s főleg, hogy kinek a jelenlétében. Ezt követően a királynénak jól megválogatott szavaival sikerült eloszlatnia Henrik kételyeit felesége vallási nézeteivel kapcsolatban. Amikor hosszú betegeskedés után, 1547-ben Henrik végre meghalt, mindkét nővér fellélegezhetett. Annát igen érzékenyen érintette, amikor VIII. Henrik eretnekség vádjával kivégeztette a protestáns hitű Anne Askew-t, 1546. július 16-án. Stephen Gardiner katolikus püspök, Richard Rich-csel és Thomas Wriothesley-vel közösen arról faggatta a kínvallatás során Anne Askew-t, hogy a királyné udvarhölgyei közül kik vádolhatóak eretnekséggel, a püspök ugyanis gyanakodott egyes hölgyekre (Parr Anna, Katherine Willoughby, Anne Stanhope és Anne Calthorpe).

VIII. Henrik halála után az özvegy királyné udvartartása Chelsea-be költözött át, ahová Anna és annak fia, Eduárd is követte az asszonyt. 1551. október 10-én Anna férje óriásit lépett felfelé a ranglétrán, ugyanis ő lett Cardiff 1. bárója.

Anna 1552. február 20-án, 36 esztendősen, a Baynard Kastélyban hunyt el, félárván hagyva három kiskorú gyermekét, s özvegyen hagyva férjét. Fia, Henrik ekkor csak 12 éves volt, míg Eduárd négy, Anna pedig kettő. Halála pillanatában Tudor Mária hercegnő, a későbbi I. Mária udvarhölgyeként szolgált. Annát 1552. február 28-án helyezték végső nyugalomra, egyik őse, Gent-i János herceg mellé. Özvegye, az akkor 50 esztendős gróf újra megházasodott, felesége ezúttal a szintén özvegy, Anne Talbot (George Talbot-nak, Shrewsbury 4. grófjának hatodik leánya) lett. Anne Talbot féltestvére, Mary Talbot lett annak a Henry Percy-nek (Northumberland 6. grófja) a hitvese, aki korábban Boleyn Anna udvarlója volt. Anne Talbot 18 évig volt a gróf házastársa, ám közös gyermekük sajnos nem született. William Herbert 1570. március 17-én körülbelül 68 évesen távozott az élők sorából. Temetése 1570. április 18-án volt, s jelenleg is a Szent Pál Katedrálisban nyugszik, első felesége, Parr Anna oldalán.

Fiain keresztül Annának ma is élnek leszármazottai (Pembroke, Montgomery és Carnarvon grófjai) az Egyesült Királyság területén. Anna sírkövén a következő felirat áll: ,, A leghűségesebb feleség, s egyike a legjámborabb és legdiszkrétebb nőknek. "

1. ↑ Kindred Britain
2. ↑ p1179.htm#i11781, 2020. augusztus 7.